Buddha, OK de ki volt Ő?

Bodhi fa ami alatt Ülve Buddha megvilágosodott.
A fa ami alatt megvilágosúlt Buddha.

  Eredeti neve Sziddharta, aminek jelentése: Minden kívánságot beteljesítő.

A Himalája déli előhegységeiben él a közép-ázsiai eredetű szkíták Sákja nemzetségének Hercege volt. Egy egyszerű ember, már amennyire egy herceg gazdagságával egyszerű lehet valaki.

A király fiaként  a palotában a tavasz, az ősz és az esős évszak különféle pavilonjaiban  zene, a tánc és egyéb érzéki gyönyörök élvezetébe múlatta az időt.  A palota fényűző gondtalansága azonban nem adott neki lelki békét. Kíváncsiságtól hajtva a falakon kívüli világra vágyakozott, négy alkalommal kilovagolt, és szembesült az öregség, betegség és halál elkerülhetetlen ségével, valamint a belső ösvény lehetőségével.

 Hazatérve, gondolatai újra és újra visszatértek az emberi élet igazi értelmének kérdéséhez.

“A palota minden kincse, a test egészsége, az ifjúság virága – mit érnek számomra mindezek?” – gondolkodott el. – “A fiatalság tovaröppen, a testet betegség béklyózza, a halál elől nincs menekvés. Az ifjúság gőgje, az egészség gőgje, a lét gőgje – el kell vetnünk mindezeket.”

“Állandó küzdelemben a létért, természetszerűleg próbálunk megragadni valamely magasabb rendű értéket. Elismerjük, hogy az öregedés, a betegség és a halál elkerülhetetlen, és mégis a hasonlóan üres és mulandó dolgok között kereskedünk. Ám ekkor rossz úton járunk.”

“Az élet értelme túlmutat minden emberi szenvedésen. Aki ezt felismeri, az jár a helyes úton. A gyönyörökkel terhes udvari életben én, úgy látszik, rossz úton próbálkozom.”

Belső vívódása folytatódott egészen huszonkilencedik életévéig, amikor fia, Rahula megszületett. Ekkorra már végleg megcsömörlött az udvar élvezettől, és elhatározta, hogy feladja fényűző életét.

Természetesen nem egyszer felmerült benne, hogy inkább visszamegy  a palotába, de kitartott elhatározása mellett.

Először egy Bhagava nevű remetét keresett fel, és tanulmányozta annak aszketikus gyakorlatait, majd Arada Kalamához és Udraka Ramaputrához csatlakozott, hogy megtanulhassa módszereiket, melyek segítségével elmélyülésen keresztül óhajtották elérni a Megszabadulást az élet szenvedéseitől. Egy ideig követte útmutatásaikat, de hamarosan világossá vált számára, hogy a Megvilágosodást ezekkel a gyakorlatokkal nem érheti el.

Szinte emberfeletti önmegtartóztatással elmélkedett. Éhezés, a test fizikai sanyargatása.

Ezzel a gondolattal ösztökélte magát: “Soha a múltban nem volt, nincs a jelenben, és a jövőben sem lesz olyan aszkéta, aki nálam őszintébben törekedett, törekszik vagy fog törekedni.” Célját azonban nem sikerült elérnie. Az erdőben töltött hat esztendő után feladta önsanyargató életmódját, társai úgy vélték visszaesett a világi életbe, és ezért magára hagyták.

Ily módon a herceg egyedül maradt. Bár még gyenge volt, és minden további erőfeszítés az életét veszélyeztette, mégis folytatta az elmélyülés gyakorlatát. Eltökélten fogadta meg magában: “Vérem elapadhat, húsom elsorvadhat, csontjaim széjjel hullhatnak, de erről a helyről addig nem távozom, amíg a Megvilágosodáshoz vezető utat meg nem találtam.”

Egy Füge fa alatt meditálva végül megvilágosodott.

Mire a hajnalcsillag feltűnt a keleti égen, a herceg elméje tiszta volt és ragyogó, akár a beköszöntő nap.. Megtalálta az utat a Megvilágosodáshoz. A negyedik holdhónap tizenötödik napján, életének harmincötödik esztendejében a herceg Megvilágosulttá, Buddhává lett.

Le egyszerűsítve rájött valamire Buddha név ezt takarja, hogy megvilágosodott, amire rájött tanította később, ezen tanítás és hagyományok összessége a Buddhizmus.

Nincs benne semmi  hókuszpókusz, varázslat, irracionalitás.

 

Ez időtől kezdve többféle néven ismerték. Úgy beszéltek róla, hogy ő a Buddha, a Tökéletesen Megvilágosodott, a Tathagata, a Szkíta Bölcs, Sákjamuni, Akit a Világ Tisztel.

Forrás:

https://buddha-tar.hu/buddhizmus/buddhizmusrol-altalanosan/sakjamuni-buddha/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

7 Zen Buddhista alap gyakorlat.

A kiüresedés elkerülhetetlensége a Buddhizmusban

Charles Manson és a megvilágosodás