Vihar...

 Amikor a nyelveden van ki az a színész..Rengeteg filmben láttad, az egyik kedvenced pontosan tudod ki az.

De csak nem akar eszedbe jutni a neve. Töröd a fejed,tudod,hogy tudod, egyre jobban idegesít a dolog.Erőlteted...
De akkor sem ugrik be.
Nem és nem!
Megvan az az erő az az érzés,ami visszafog,hogy ne jusson eszedbe?
Erős,rácsap, és kisöpri,nem enged.Amíg ez ott van, nem ugrik be az biztos.

Minden egyes dologra amit magadról,másokról a világról gondolsz, ezt kell rászabadítanod.
És olyan dinamikával,hogy ne az legyen a vége,hogy: Áhhh megvan!!!
Mert akkor kezdheted elölről az egészet. Akkor csak a vihar volt meg, a vihar utáni csend még nem.

Ilyen a meditáció. Meditáció az béke, nyugalom lenne? Ugyan már! Ki a viharba, a tornádó közepébe!