Kérdések, amiket minden nap felteszünk?

 

A minap futottam bele, érdekes téma.

Vannak kérdések, amiket szinte nap mint nap felteszünk.Rögtön két részre osztották a témát. 

Kérdések amiket magunknak teszünk fel, és kérdések amiket másoknak.

Pár példa amikből szinte mindenki használ párat, ha nem is szó szerint:

I. Magamnak:

Mit kell tennem ebben a pillanatban?

Hogyan terveztem, mi jön most, hogy ebben a pillanatban minden rendben legyen?

Min kéne változtatnom?

Helyes az értékelésem?

Ebben most tévedtem?

Mindenki számára előnyös lesz a helyzet?

Ezt, hogyan magyarázzam ki?

Hasznos-ez számomra?

Stabilra törekszem, de nem vagyok esetleg  szeszélyes?

Rendelkezem-e elegendő információval/adattal és szakértelemmel?

Rendben vannak az előkészületek?

Nem fog előjönni közben, egy  „túl nagy” falat?

Kiküszöböltük-e a tévedéseket a tervezésnél?

Tetszik neki?

Nem tetszik neki?

 

II. Másoknak:

 

Jól megértettek engem?

Van-e bármi ami nem volt egyértelmű?

Vannak kérdések?

Bármilyen javaslat?

Ellenőrizted az általad megadott részleteket?

Jól értettem, hogy erre gondolsz…… ?

Neked/nektek így jó lesz?

 Előjöhet-e valamilyen lehetséges akadály a haladás során amire fel kell készülnöm??

Mit csinálunk ha beüt a gebasz?

Nem okoz gondot, ez……….?

Ellenőrizték-e vagy gondolják?

Nem alapozunk olyanra, ami bizonytalan?

Mit szeretnél elérni, mi a célja?

Kezdjük az érdekesebbell, amiket magunknak teszünk fel:

Érdekesebb, mert igazából ezeket fel sem tesszük.

 A gondolat sebessége rögtön a választ keresi, maga a kérdés olyan gyors, hogy szinte nincs is. Elméleti szinten, a kérdést , meg kéne előzze valami, ami miatt felmerül a kérdés. De ezt a valamit se nagyon tudnánk pontosan meghatározni. Inkább csak körülírni, pl egy adott helyzet, de a helyzet is származik valamiből..  

Nincs igazából se eleje se vége a folyamatnak.

Az ember folyamatosan gondolkodik, a “helyzetek” ezt minden pillanatban befolyásolják. PL látsz egy koccanást az utcán, rögtön elkezdesz abban az irányba gondolkodni,  arra figyelni.

Nincs kérdés, de az ember mégis folyamatosan figyel, elemez, mondhatni készül a válasz.

A kérdés olyan mint a példában a baleset, egy bizonyos  irányba tereli a gondolkodást. A gondolatok pedig aztán cselekvésben teljesednek ki a legtöbb esetben. 

Ezt a cselekvést tudjuk befolyásolni ha ténylegesen felteszünk magunknak, vagy másoknak egy kérdést.

Nézzünk egy konkrét  példát arra, amikor egy  adott irányba terelődik a gondolkodásunk: 

Adott egy árcímke és a pénztárca tartalma, kiegészülve  jó esetben a mikor kapok fizetést gondolattal,  rögtön elindul a tények közti kapcsolatrendszer feltárása.

Volt kérdés? Nem. 

Mégis egyértelmű, hogy abba az irányba gondolkodunk, megvegyük-e a terméket.

A termékre mutatva és a következő kérdést feltéve, egyértelműen egy irányba terelünk másokat.

Megtudod venni? Meg akarod venni? Vagy csak Megveszed?

A kérdésre adott válasz:

A válasz az mindig attól függ a tudatunk mennyire koncentrált.

Látod? Ha figyelsz igen, ha nem nem. Ha nagyon figyelsz pontosabban, ha kevésbé kevésbé.

Ez visszafelé is igaz. Minél részletesebb a kérdés, annál pontosabban terel egy irányba:

Látod a kislány fején, a sapka bojtjára, rászállt pillangót?

Ebből szűrhetjük, hogy a kérdés is, válasz is attól függ, ki kit kérdez, és mikor.

Egy adott pillanatban mi, ki, hol mikor, hogyan van jelen, meghatározza a kérdést és a választ is.

Ha sem a kérdés sem a válasz nem jó, akkor az újabb kérdést vet fel minden esetben.

Ha minden a helyén van, akkor nincs kérdés, nincs válasz.

Figyeljünk hát, hogy észrevegyük, mi nincs a helyén, ne a kérdésre, és válaszra összpontosítsunk. A figyelem a kulcs!

Like! Különben nem fog jelezni a géped, ha frissül az oldal.