A buddhizmus alapetően gyakorlat, sokkal inkább, mint filozófia, vagy hit. A cselekvésből következik a “gondolat” a “hit” amit Buddhizmusnak nevezünk és nem fordítva.. Ezért a gyakorlás nem, hogy fontos, hanem maga a lényege az egésznek. A buddhista alapgyakorlatok közt kezelik a legtöbb Buddhista “helyen” a meditációt, mantrákat, leborulást, elvonulásokat . Ezek valóban hasznos gyakorlatok, de alapvetően szerzetesektől származnak. A szerzetesek éveken, akár egy életen keresztül végezték és végzik jelenleg is ezeket a gyakorlatokat, nagy részben a hétköznapi élettől elszeparálva. Első körben ismerkedve a buddhizmussal még értelmetlen a velük való próbálkozás. De nézzünk akkor sorba pár dolgot amivel el kezdhetjük gyakorolni, és aminek a pozitív hozadékát mi és mások is élvezhetjük: Aludd ki magad, mindig! Ez sokkal, de sokkal de nehezebb, mint elsőre hangzik. Mi kell hozzá? - Tudd mennyi időre van szükséged ehhez, 5-6-7-8 óra? - Általában reggel időre je...
Buddha “első” tanítása, mondhatjuk rá azt is, hogy a legalapabb Buddhista tanítás. A négy nemes igazság néven ismert. Úgy szokták mondani Buddha “megforgatta a tan kerekét”.Elkezdődött valami, elindított valamit. És pedig ezt: Az Élet tele van szenvedéssel A szenvedésnek van oka A szenvedés okától meg lehet szabadulni A megszabaduláshoz pedig 8 dolog kell. Ez szép és jó, de nyilván adja magát a kérdés: Még is mi a az a 8? a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés. Valójában ez a tanítás Önmagában jelentéktelen volt, semmit nem ért. Egészen addig, míg az első ember magára nem vette ezt a kabátot. Az Élet tele van szenvedéssel Sokszor azokkal az emberekkel kell lennem akiket nem bírok. Nem lehetek eleget olyanokkal akikkel jóban vagyok. Nem kapom meg amit szeretnék. Amit nagy nehezen megszereztem félek, hogy elvesztem. Mindig van valami, és ha jön a baj csőst...
"A hétköznapiság oka alapjában véve az, hogy a tudatban az akarat a megismerést fölülmúlja, a mi annyira megy, hogy a megismerés csak az akaratot szolgálja; ott tehát, hol e szolgálatra szükség nincsen, vagyis, a hol nincsenek az akarat előtt sem kis, sem nagy motívumok, a megismerés teljesen szünetel, minek következtében gondolatbeli üresség áll be. Ismeretek nélküli akarat pedig a lehető legközönségesebb valami: megvan ez még a fatuskóban is, a mit kimutat legalább akkor, ha kidől. Ezért idézi elő ez az állapot a hétköznapiságot. Ebben ugyanis csak az érzéki szervek és csekély, az észrevettek felfogásához szükséges észbeli tevékenység van aktivitásban, minek következtében a hétköznapi ember állandóan minden benyomás fölfogására készen áll, tehát mindent a mi körülötte történik, azonnal észrevesz, úgy, hogy minden legkisebb nesz és minden még oly jelentéktelen körülmény is azonnal magára vonja figyelmét, épp úgy, mint az állatét. Meglátszik ez az egész állapot az illető arcán és...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése