Életünk során a tudatunk fejlődésünkkel összhangban, egyre közelít valódi mivoltunkhoz.


 Életünk során a tudatunk fejlődésünkkel összhangban, egyre közelít valódi mivoltunkhoz.

Ahol éppen tartunk, annak a kivetülése visszatükröződése a minket körülvevő világ.
Az vesz körül, ami te vagy, amiben te hiszel, ami a te döntésed, amivé mások tesznek, amit elfogadsz...
Ez olyan mint egy fa, ami felcseperedett, egyre nagyobbra,
amit te locsolsz, és egyszer s mint te vagy. Ez az a fa, amitől nem látszik az erdő.
Mikor tiszta a tudat, akkor mentes az illúzióktól, látja az erdőt, üres, vissza tükrözi a valóságot, nem egy részét az egészet,
egyszersmind maga a valóság, maga az erdő.

Semmi különbség nincsen, a kettő között. Mindkét esetben minden tökéletesen passzol, működik.
De akkor miért akarjuk belenyomni a kockát a háromszögbe ha a fene fenét eszik is, és miért kapunk idegbajt ha nem megy bele?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

7 Zen Buddhista alap gyakorlat.

A kiüresedés elkerülhetetlensége a Buddhizmusban

Charles Manson és a megvilágosodás