Tényleg van olyan, amikor a lehetőségek hiányoznak?
Néha kilátástalan helyzetekben, mikor megakadni látszanak a dolgok, elfogy a lendület, megállásra kényszerülünk.
Úgy érezzük elfogynak a lehetőségeink. Egy kitűzött cél, csak nem sikerül. Itt a cél ami fontos.
Ha úgy érezzük elfogytak a lehetőségek, biztosan van egy cél. Ennek a célnak az eléréshez fogytak el ugyanis a lehetőségeink.
Ez természetesen lehet, egyéni kisebb-nagyobb csoport célkitűzése is.
Vegyünk egy egyszerű egyéni esetet, akkor mi tűztünk ki magunknak a célt. A mi alatt értsük a minket befolyásoló környezeti hatásokat is.
Ha egész életében arra neveltek a szüleid, hogy tanulj, és te kitűzöd a célt, hogy elvégzel egy iskolát, benne van a célkitűzésben a külső hatás is.
Egyszerűsítsük le annyival, hogy nagyon ,nagyon sok minden befolyásolja a döntéseinket, amikor célokat tűzünk magunk elé.
Ha célkitűzésünk eléréséhez úgy érezzük,hogy elfogyott a lehetőség, akkor ez egy fajta korlát amit magunknak teremtünk.
Ennek a korlátnak a feszítése általában nem kellemes.
Ez a korlát lebontható, sőt ezt le is kell bontani.
Mert lehetőségek, korlátok nélkül, korlátlanul vannak. A korlátokat mi teremtjük azzal, hogy a világot akarjuk úgy megváltoztatni, hogy hozzánk idomuljon.
Azzal foglalkozunk időnk túlnyomó részében, hogy így legyen úgy legyen, ott legyen, ne ott legyen, meg legyen, ne legyen.
Nem pedig azzal, hogy a környezetünket a maga valójában lássuk. Pont azt nem látjuk, hogy van.
Ha látod, hogy kiömlött a víz a padlóra és látod, hogy kezedben egy felmosó, akkor nem fogytak el a lehetőségeid:-D
És gondolj bele hány és hány ember nem törli fel.
És gondolj bele abba is. hogy mikor nem vagy boldog, valószínűleg éppen ott állsz a kezedben a felmosóval és akkor és pont neked sem jut eszedbe feltörölni:-D
Like! Különben nem fog jelezni a géped, ha frissül az oldal.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése